Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe ...
A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.
Világosvár romjai a 496 m magas várhegyen állnak. Kezdetben királyi vár volt, várnagyai egyben a zarándi ispán tisztjét is betöltötték. 1330-ban várnagya, Dezső mentette meg Károly Róbert életét. 1458 őszétől 1459 júniusáig itt raboskodott Szilágyi Mihály, amikor szakácsa, Lábatlan Gergely ...
A földszintes, klasszicista Bohus-kastély 1824 és 1838 között épült, jórészt a vár köveinek felhasználásával. Itt írta alá Görgei Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt 1849. augusztus 12-én. Ma Ioan Slavici és Emil Monţia emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgei ...
A Bohusné Szőgyény Antónia által építtetett díszkút, felette a báróné szobrával
0
Partium régióról
A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után a „Részek” felett az erdélyi fejedelmek mint „Magyarország részeinek urai” uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1570-ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett.