Luxemburgi Zsigmond 1409-ben Serbe vlach, kun, kenéz fiának, Vajknak, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, a család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul, s vette fel a Hunyadi nevet. A várat Hunyadi János kormányzó bővítette és megerősítette, ekkor épült a gótikus lovagterem is. Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás loggiát, a hagyomány szerint ebben az épületben lakott Mátyás király. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tovább bővítette, ekkor épült a lovagterem fölé az “országház”. A neogótikus árkádsor a 19. századi felújításkor készült Steindl Imre tervei alapján. Erődszerű Ortodox temploma 1458-ban épült, a 17. században átalakították.
Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputornyon át esett a várba. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba.
A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Gyilokjáró vezet hozzá.