A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.
2011-04-04 22:27Ezen a hétvégén avatták újra a Mátyás szobrot Kolozsváron. Bár nem lehettem ott, de minden elismerésem és a képeket elnézve a felújítás nagyon jól sikerült. Gratulálok a Kolozsvári magyaroknak ezért! Jól látom, hogy eltűntek a csavart cukorrúdnak kinéző zászlórudak a román színekkel és a piros-sárga-kékre mázolt padokat is lecserélték ízlésesebbre?
Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február ...
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma a brassói Fekete templom után, amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon helyezkedik el. 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár ...
Az 1774-1775 között épült Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentősebb műemléke, jelenleg Szépművészeti Múzeum. A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet. Az igényes módon ...
A kolozsvári piarista templom, a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom, a város központjában, az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában áll. Az eredetileg jezsuiták által emeltetett épületet, a katolicizmus 18. századi új térfoglalásának emlékét Erdély egyik ...
A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a kolozsvár-belvárosi református egyházközség temploma. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó ...
A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert. Az ötszögletű, három emeletes ...
A kolozsvári kétágú templom, hivatalos nevén az Alsóvárosi református templom, Erdély legnagyobb és legszebb 19. századi klasszicista temploma, az építéskori Külső-Magyar (később Magyar, majd rendre Mareşal Foch, Magyar, Vörös Hadsereg, Lenin, ma pedig 1989. december 21.) utcában. A templom ...
A kolozsvári botanikus kert jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez tartozó intézmény, a Majális (Republicii) utcában található. A kert 14 hektáros területén több tízezer növény található a Föld egész területéről. Részei: díszkert, geobotanikai, rendszertani, gazdasági, és orvostudományi. ...
A Házsongárdi temető a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. A házsongárdi temetőbe vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ...
A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Területe kb. 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek. A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ...
A Fellegvár (románul Cetăţuie) Kolozsváron a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve. A dombot eredetileg Kőmál-nak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik. Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713-1723 között épült császári katonai erődítményként, a ...
A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot. A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az ...
Kolozsmonostor a XIX. század végéig önálló település, ma Kolozsvár része, az Árpádkori földvárat és monostor-templomot mára körbenőtték a lakótelepek. Helyén a VIII-IX. században erődítetlen szláv település volt. A földvár a Szent István által alapított Kolozs megyei ispánság központja, amely ...
Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetű gótikus stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, a tornya meg 40 méter magas volt. Hatalmas tornya mai napig is magaslik Nagybánya ...
Nagybánya régi főterétől délre található a „Cinterem” (ma Vár tér), az eltűnt Szent István templom körül elterülő temető hajdani, ma parkosított, négyszögletes területe. A templom nagyméretű hajótere s kéttornyos homlokzata is a kolozsvári egykori jezsuita templomra emlékeztet, ezért okkal ...
A monumentális református templom az óváros (vagy ahogy ma nevezik, a régi központ) északi részén található, közel az ott folyó Zazarhoz, a régi Híd utcában. Az épület vitathatatlanul Nagybánya legértékesebb klasszicista műemléke. Talán a hely jobb kihasználása érdekében lett keletelt, ...
A nagybányai Evangélikus-Lutheránus Egyházközség a Kolozsvári székhelyû Püspökséghez tartozik, s egyben a Kolozsvári Egyházmegyéhez, amelynek ma Esperesi székhelye is. A nagybányai Evangélikus-Lutheránus Egyházközség a XVI. századból való, eredete visszanyúlik a Reformáció õskorába. Nagybánya, ...
A Klastrom-réten található a nagybányai Falumúzeum, ahol egy Oláhkékesből (Chechiş) származó, 1630-ban épült görög katolikus fatemplomot, és a közeli falvakból ideköltöztetett, részben berendezett parasztházakat találunk.