RÖVID TÖRTÉNET:A község elsõ okleveles említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben “Zemes”, majd 1338-ban a veszprémi káptalan jelentésében “villam Zemes” alakban történik. A Körös vármegyébõl származó gordovai Fancs család õsi birtoka volt, kiknek õse, Fancs, IV. Béla vagy II. Endre korában élt. Ennek utódai László fia László, a hűtlen Tamás fiainak, Jánosnak és Istvánnak elvett birtokait, köztük Szemes falut is megkapták 1403-ban Zsigmond királytól.A török a község elfoglalása után a mai Bagolyvár u 12. sz alatti telek környékén 1570-ben egy erődítést emelt a szemben levõ Tihany őrségének megfigyelésére és Magyar Bálint fonyódi vára ellen. Az erődítményt 1583-ban Istvánffy és Ormándy várkapitányok, 1588-ban Huszár Péter pápai és Pisky István kapitányok ostromolták eredménytelenül.Kapitányai a szomszédos endrédi, koppányi, simontornyai és szigetvári bégekkel együtt Zala és Veszprém megye falvait dúlták, ezért 1599 őszén Schwarzenberg csapatai ostrom alá vették a várat. A török őrség elmenekült. Pethő Kristóf keszthelyi kapitány csatlakozott a felszabadító hadhoz, amely Lak, Dombó, Koppány és Ozora várait is elfoglalta, majd a tél miatt visszavonult.1600-ban, Kanizsa elfoglalása után a törökök újra elfoglalták.Végül 1603-ban Nádasdy és Kolonics csapatainak sikerült elfoglalniuk, de véglegesen csak az 1625. évi gyarmati békekötés idején került magyar kézre. Ezután nem sokkal teljesen elpusztult.A vár sáncai és árkai ma is felismerhetőek.