Beszámoló: Csókakő, Bodajk felé pár óra alatt

2011-05-22 21:51

Vasmacska

További beszámolói:

• Első utazóblog Poroszlóról › 2011-04-30 21:54Azért indítom ezt a blogot, mert nagyon sok blog és honlap foglalkozik turizmussal, egész ipar ...
• Csákvár egy délután alatt › 2011-05-13 18:16Első utazóblogomban egy rövid látogatást írok le Csákváron. A Báraczházi-barlangnál kezdtünk. A ...
• Csókakő, Bodajk felé pár óra alatt › 2011-05-22 21:51Mivel a mai kirándulás elég rövidre sikerült, megpróbálom a meglátogatott helyszíneket kicsit ...
• Balatonalmádi, chevap › 2011-06-25 09:06Ez már a nyár közepe, süt a nap, kivillan a lányok köldöke. Múlt hétvégén Balatonalmádiba ...
• Siklóernyőztünk Fedémesen › 2011-08-19 20:21Egy utca, párszáz lakó, néhány becsületes, állattenyésztésben dolgozó cigánnyal. Bárkivel lehet ...

Mivel a mai kirándulás elég rövidre sikerült, megpróbálom a meglátogatott helyszíneket kicsit jobban bemutatni. Az első célpontunk a Csókakői Várrom volt. Erről azt kell tudni, hogy 1299-ben említik először, tehát ekkor már biztosan állt. Márk fia, István alországbíró lakott benne famíliájával és szolgaszemélyzetével. Ők Anjou Károlyt támogatták a magyar trón megszerzésében, de a győztes Károly Róbert uralkodó 1326-ban megakadályozandó, hogy hatalmára veszélyes birtoktömb alakulhasson ki, a dombói és nyéki uradalmakért cserébe megszerezte tőlük. A Csákok a vértesben egyébként otthonosan mozogtak, kiterjedt birtokaik és erődítményeik voltak, többek között Csókakő is. A település neve a madárfajtól és az itt nagyobb mennyiségben megtalálható építőanyag, a kőtől ered.

A 15. században került a vár élére várnagyként Rozgonyi István nemes úr, 1428-ban megmentette uralkodójának életét a törökkel vívott vesztes galambóci csata idején. A Rozgonyi család kihalását követően Corvin János, illetve Bakócz Tamás is volt a vár élén. 1543-ban Szulejmán szultán bevette Fehérvárt. A következő évben elesett Csókakő is, amely 1687-ig fontos török végvár lett. Közben 1566-ban, 1598-ban és 1601-ben magyar kézre került, de megtartani nem sikerült. A törökök kiűzése után még használták, a XVIII. sz. végéről alaprajza is ismert, 1800 után elhagyták, falai összedőltek. A Várbarátok próbálják helyreállítani, de sajnos a terméskő és a cement nekem nem tűnik korhű építőanyagnak ezen a helyen. Eredetileg egymásra faragott kövekből épült, ami a bejáratnál és több helyen is látható. Kemény munka lehetett. Ettől függetlenül impozáns látványt nyújt lentről és még a bodajki kálváriáról is jól kivehető a vár. Mivel a 16. században elvesztette a jelentőségét, nem került átépítésre így viszonylag korhűen állítható helyre. A parkolóból egy hosszú út visz fel a várba, de egy rövidebb, meredek úton percek alatt ott lehetünk. Sajnos lefelé már nem találtuk meg a hosszabb utat, de ez csakis a mi hibánk.

A következő célpontunk a Bodajk kálváriája volt. A legenda szerint Szent István királyunk ezen a helyen úgy állította meg a pogány hordákat, hogy lovával felment a domb tetejére és keresztet vetett rájuk. Szent István korában a Kálvária tövében Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kápolnát építettek. István Király fiával gyakran kereste fel a zarándokhelyet, hogy buzgón imádkozhasson. A szoborcsoport 1736-ban készült, 2003-ban felújították. A magas dombon álló, körítőfallal kerített három kőkereszt. Középen Krisztusé korpusszal, mellette Mária és Evangelista Szent János szobra. A kápolnától a dombra felvezető út mentén Jézus 14 stációi láthatóak. Mázas cserép táblácskákon a 14 stáció eredeti készítője és a felújítójának neve. Minden egyes képet más ember készített (1736-ban) és más újított fel. Gondozott emlékhelyek, minden elismerésem a helyieknek. A munkájuk nem volt hiábavaló, sok fiatal fordult meg arrafelé miközben ott jártunk.

Hozzászólások